Kategóriák
Blog Tudástár

Lovak fertőző kevésvérűsége: amiről mindig beszélni kell!

Lovak fertőző kevésvérűsége: amiről mindig beszélni kell!

fertőző kevésvérűségA lovak fertőző kevésvérűsége egy olyan betegség, ami szerencsére szinte teljesen kiszorult hazánkból: ennek azonban oka van. Fontos, hogy minden lótulajdonos tisztában legyen azzal, mi ez és mit kell tennie annak érdekében, hogy a továbbiakban se üsse fel a fejét járvány.

Milyen betegség a fertőző kevésvérűség?

A fertőző kevésvérűség egy vírusos megbetegedés, a vírus neve: equine infectious anemia virus, röviden EIAV. Az EIAV a retrovírusokon belül a Lentivírusok közé tartozik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állat megfertőzését követően egy ideig nem idéz elő tüneteket: azok csak később jelentkeznek.

A vírus az állatot több fronton is támadja. Elszaporodik a lépben, a nyirokcsomókban és a csontvelőben is, miközben a vörösvértestek szétesését is okozza. A vörösvértestek számának csökkenése vérszegénységhez vezet, ezen kívül zavar jelentkezik a véralvadás területén is, miközben az erek fala meggyengül, sérül.

Ma még a betegséget nem lehet védőoltással megelőzni, ráadásul a gyógyítása sem lehetséges, így a megfertőződés ellen kell minél határozottabban fellépni.

Hogyan fertőz a lovak kevésvérűsége?

A betegséget szúrólegyek, bögölyök, szúnyogok és kullancsok is terjesztik, de  lovak is átadhatják egymásnak vérrel, vizelettel, bélsárral és egyéb testnedvekkel. A helytelen állatorvosi gyakorlat is okozhat fertőzést: ha egy orvos több lovon is használja ugyanazt a tűt, vagy nem fertőtleníti megfelelően a használt eszközöket.

A rovarok számítanak elsődleges terjesztőnek, annak ellenére, hogy a vírus igen rövid ideig marad életképes a szervezetükben, így 2-300 méternél távolabb nem tudják elszállítani a kórokozókat. A problémát hazánkban inkább az jelentheti, ha beteg állatok kerülnek egészséges társaik közé, illetve ha olyan országba utaztatják az állatot, amelyben elterjedtebb a vírus, mint Magyarországon. (pl.: Románia)

A fertőző kevésvérűséget okozó vírust a beteg ló egész élete során periodikusan üríti, így az állat folyamatosan veszélyt jelent társaira. A vírus egyébként meglehetősen ellenálló, akár 1-7 hónapig is életképes marad az állaton kívül, így még a beszáradt vér-és trágya is fertőzhet.

Milyen tünetek jelentkeznek, mi történik a beteg lóval?

Ha egy ló megfertőződik, nem jelentkeznek azonnal tünetek. Előfordulhat, hogy egy hét után már látszani fognak a jelek, de könnyen lehet, hogy 3 hónapig is teljesen egészségesnek tűnik az állat. A tünetmentes időszak után a ló belázasodik, ez pedig napokig is elhúzódhat. Az állat végtagjaiban, főleg a hátsó lábaiban gyengeség jelentkezik, az alsó testtájakban pedig ödéma alakul ki.

Mivel a vírus károsítja az érfalakat, a nyálkahártyákon apró bevérzések jelennek meg, később pedig kialakulhat súlyos orrvérzés is. A tünetek legtöbb esetben pár nap után elmúlnak vagy enyhülnek, majd évente 2-4 alkalommal visszatérnek.

Előfordul olyan is, hogy az első lázroham fel sem tűnik a tulajdonosnak és mivel az állat nem tűnik betegnek, nem merül fel a fertőzöttség gondolata: eközben a ló folyamatosan veszélyt jelent más állatokra.

A beteg lovakra ezen kívül jellemző a gyengeség, a kedvetlenség, a bizonytalan járás, valamint a szőr megfakulása is. A fertőzés hatására idővel az állat egyre erőtlenebbé válik és meggyengül az immunrendszere, ennek következtében pedig más betegségek könnyen végzetessé válhatnak.

Mennyire gyakori a lovak fertőző kevésvérűsége ma Magyarországon?

Országunk nagyon szerencsés helyzetben van, hiszen évente maximum pár alkalommal találni új esetet, Romániában azonban ez a szám évi több százra is rúghat. A különbség nem véletlenül alakult így: a szigorú szabályozás és a gyakori tesztelés hazánkban elejét vette a egy járvány berobbanásának.

Milyen szabályozás van ma Magyarországon?

Hazánkban a lovakat minimum 3 évente szűrésnek kell alávetni, sporteseményeken, kiállításokon részt vevő lovakat pedig évente ki kell vizsgáltatni. Ezeknek a teszteknek a költsége a tulajdonost terheli, kártalanításra abban az esetben jogosultak, ha a teszt pozitív lesz és az állatot le kell ölni.

Nem előírás, de erősen ajánlott minden olyan lovat tesztelni, akik fertőzöttebb területről érkeznek az országba, ezen kívül pedig fontos az ilyen állatokat az eredmény megérkezéséig elkülöníteni a többi lótól. Minimum a lappángási idő lejártáig karanténban kell tartani az állatot.

A bizonyítottan fertőzött lovak gyógyítására sajnos ma még nincs lehetőség, így azokat állami kártalanítás mellett le kell ölni. Időnként ezt a tényt nehezen fogadják el a gazdák, hiszen az állat sokszor nem is tűnik betegnek, fontos azonban megérteni, hogy egyetlen kevésvérűséggel fertőzött ló is hatalmas veszélyt jelent. Mivel egész életükben ürítik a vírust, egy eset akár járványhoz is vezethet, ami rengeteg állat életébe kerülne – az anyagi károkról nem is beszélve.

A szabályozás részleteit a következő rendeletek rögzítik:

41/1997. (V. 28.) FM rendelet

41/1997. (V. 28.) FM rendelet 195. § (1)-(2) pontja

148/2007 FVM rendelet

Hogyan lehet megelőzni a lovak fertőző kevésvérűségének terjedését?

Talán úgy tűnhet, egy-két eset évente nem ad okot az aggodalomra, a megelőzésre azonban így is fokozottan oda kell figyelni. Mindenkinek az az érdeke, hogy ezt a kedvező állapotot fenntartsuk országunkban, így pár alapvető dologra érdemes odafigyelni.

Először is: a kötelező tesztelést mindenképpen el kell végeztetni, akkor is, ha az állat tökéletesen egészségesnek tűnik és ki sem tette a lábát a kertből. Úgy tűnhet, ilyen esetben ez teljesen fölösleges időpazarlás, pedig egyáltalán nem!

Ha az állatot külföldre is utaztatják, a szokásosnál még óvatosabbnak kell lenni. Érdemes csak olyan ló közelébe engedni, ami igazoltan negatív, hazaérkezés után pedig elkülöníteni a társaitól és tesztet végeztetni.

A lovak vásárlásánál is kerülni kell a meggondolatlan döntéseket: ha egy ajánlat túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem is igaz. Nem szabad papírok nélküli állatot vásárolni még akkor sem, ha nagyon alacsony az ára.

A fertőzöttebb területekről (Románia) érkező lovakat mindenképpen fontos elkülöníteni és tesztelni, hiszen ez jelenti talán a legnagyobb  veszélyt a magyar állományra nézve.

A lovak fertőző kevésvérűsége egy olyan betegség, amivel mindig foglalkozni kell ahhoz, hogy az országban megmaradjon a ma látható kedvező állapot. Nem szabad elfelejteni, hogy létezik és hogy bármikor súlyossá válhat – ha hagyjuk.

Ha még több információra lenne szükséged, érdemes felkeresned a nébih hivatalos oldalát:

https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg

Rólam

Rólam

„Az Állatorvostudományi Egyetemen megszerzett tudásomat a maximális gondossággal ötvözöm, igyekszem mindent megtenni az állatok felépüléséért, akiknek sorsát kislánykorom óta a szívemen viselem.” tovább…

Kapcsolat

Kapcsolat

Szolgáltatások

Szolgáltatások

Kövess engem

Kövess engem

Online Marketing

Kategóriák
Blog Tudástár

Lóbetegségek: ritkán-és gyakran látott problémák

Lóbetegségek: ritkán-és gyakran látott problémák

Sokféle lóbetegség létezik, ezeket pedig egy tulajdonosnak érdemes legalább minimálisan megismernie ahhoz, hogy tudja, mikor kell azonnal állatorvost hívni és mikor lehet nyugodtabban kezelni a helyzetet. A következő percekben megnézünk pár nagyon gyakran kialakuló betegséget, utána pedig pár ritkább, ezért nehezebben észrevehető egészségügyi problémát is.

A leggyakoribb lóbetegségek: ezekről talán már hallottál!

1. Kólika

lóbetegségek - kólikaMi mást említhetnénk az első helyen? A kólikáról minden lótartó hallott már, hiszen egy kifejezetten rettegett állapotnak számít. A kólikás állatnak általában valamilyen okból hasi fájdalma van, ezek az állapotok pedig kezelés nélkül könnyen a ló halálát okozhatják. Ha a paci nyugtalan, lefekszik, nem ürít és a hasát nézegeti, rúgja, az intő jel: azonnal hívj állatorvost!

Bővebben a kólikáról

2. Patairha gyulladás:

A patairha gyulladás – ahogy a nevéből is adódik – a lovak patáját érintő probléma, ami akár visszafordíthatatlan károsodást, patacsont elmozdulást, sántaságot is okozhat. Sérülések, túlerőltetés, mérgezés, gyulladások és műtétet igénylő állapotok is álhatnak a háttérben. Kezdj gyanakodni, ha a ló csak a hátsó lábait terheli, ha első végtagjai melegek és érezhetően lüktetnek, ha nem akar mozogni, vagy ha elfekszik. Ilyen esetben minél hamarabb fordulj állatorvoshoz!

Bővebben a patairha gyulladásról

3. Kehesség:

A kehesség egyfajta civilizációs betegség a lovaknál, amit COPD-nek is neveznek. Az állat ebben az esetben rosszul reagál a szénában, szalmában található penészre, a vizeletből kipárolgó ammóniára, a porra, vagy a pollenekre és kialakul a nehézlégzéssel járó betegség. A légutak nyálkahártyája megduzzad és folyamatosan nyálka termelődik, miközben a ló egyre nehezebben tud levegőt venni. Ha az állat egyre gyengül, zihál, sokat köhög, keress fel egy állatorvost, ugyanis a kehes lónak állandó kezelésre lesz szüksége!

Bővebben a kehességről

4. Ünnepi betegség, avagy a lovak izomelfajulásos izomfesték-vizelése

Ez a probléma ma már nem olyan gyakori, de általában akkor jelentkezik, amikor egy keményebb munkát végző ló 2-3 napig pihen, majd minden átmenet nélkül ismét elkezdik dolgoztatni. Az izmokban ilyenkor rengeteg tejsav halmozódik fel, ami összenyomja a vérereket, így azok képtelenek lesznek elszállítani a keletkező bomlástermékeket. Az állat ilyenkor nem képes rendesen járni, izzad, remeg és gyakran össze is csuklik, a vizelete pedig az izomfesték hatására sötét vörösesbarnává válik. Az állapot akár vese-és szívelégtelenséghez is vezethet, így fontos helyén kezelni! A beteg állatot nem szabad mozgásra kényszeríteni, ha elfekszik, minimum egy órát várni kell, mielőtt megpróbálod felállítani. Ha képes járni, akkor nagyon lassan, több pihenőt beiktatva kell hazavezetni, közben pedig természetesen ki kell hívni egy állatorvost!

Ritkább lóbetegségek, amiket érdemes megemlíteni

1. Lovak fertőző kevésvérűsége

Ez a fertőző betegség Magyarországon nagyon ritkán jelenik meg, mivel a tulajdonosokra szigorú tesztelési kötelezettségek vonatkoznak. (Versenyző sportlovakat évente, hobbilovakat 3 évente kell szűrni.) A kevésvérűséget vérszívó rovarok is terjesztik, de átadhatja egyik ló is a másiknak, illetve felelőtlenül használt állatorvosi eszközök is lehetnek a fertőzés forrásai. A vírus hatására károsodnak a vérerek falai, az állat egyre csak gyengül, szervezete pedig idővel nem lesz képes megküzdeni a különböző egyéb betegségekkel. Jelen pillanatban nem létezik sem hatásos védőoltás, sem gyógymód, így a beteg állatokat le kell ölni az állomány védelmének érdekében.

Bővebben a fertőző kevésvérűségről

2. Patarák

A patarák valójában a nyír elfajulása, ami szerencsére nem jelentkezik túl gyakran. Legtöbbször a rossz tartási körülmények, az állandóan nedves alom, a legyengült immunrendszer, a nem megfelelő pataápolás és a kezeletlen nyírrothadás áll a betegség kialakulásának hátterében. Patarák esetén a normálistól eltérő formájú és nagyságú szaru képződik, ami nehezíti a járást, könnyen megsérül és hajlamos a vérzésre. Az állapot kezelhető, de sok időre és türelemre van hozzá szükség, az állatorvosnak pedig együtt kell működnie egy patkolókováccsal is.

3. Salmonella

lóbetegségek - patarákA salmonelláról már biztosan mindenki hallott, arról azonban már kevesebben tudnak, hogy a legtöbb fajtája lovakat is képes megbetegíteni. Más szalmonellás lovak, madarak és vadállatok is üríthetik a baktériumot, ami a legelőkön könnyen bekerülhet az állat szervezetébe. A lovak nem mindig mutatják a betegség tüneteit, sokszor teljesen egészségesnek tűnnek, stressz hatására azonban megjelenik a szalmonella fertőzésre jellemző erős hasmenés, láz, rossz közérzet, vetélés.

4. Újszülöttkori sárgaság

A sárgaság az újszülött lovakat érintheti, az ellést követő első négy napban okozza legtöbbször a csikó elhullását. A sárgaság általában akkor jelentkezik, amikor az anya egymás után kétszer ugyanattól a méntől vemhesül, a mén pedig a magzatra olyan vércsoportfaktort örökít, ami ellen a kanca szervezete ellenanyagot kezd termelni. A kanca teje ilyen esetben az első három napon a csikó sárgaságát okozza. Amennyiben a tulajdonos nem akadályozza meg, hogy a csikó az első három nap anyatejjel táplálkozzon, a kicsi súlyos állapotba kerülhet, amin csak kórházi ellátással lehet segíteni. A megoldás persze nem a csikó három napig tartó éheztetése! Fontos, hogy különböző tejpótló szereket, vagy esetleg egy másik kanca tejét megkaphassa!

Az előző pár gyakrabban és ritkán előforduló lóbetegségekről olvashattál pár sort: reméljük, hasznos információkkal lettél gazdagabb. Egy-egy betegség kapcsán korábban már készítettünk cikket, amelyekről pedig még nem, azokról a későbbiekben fogunk, így az említett problémákról többet is megtudhatsz!

Kattints a linkekre, ha kíváncsi vagy!

Rólam

Rólam

„Az Állatorvostudományi Egyetemen megszerzett tudásomat a maximális gondossággal ötvözöm, igyekszem mindent megtenni az állatok felépüléséért, akiknek sorsát kislánykorom óta a szívemen viselem.” tovább…

Kapcsolat

Kapcsolat

Szolgáltatások

Szolgáltatások

Kövess engem

Kövess engem

Online Marketing