A lovak fertőző kevésvérűsége egy olyan betegség, ami szerencsére szinte teljesen kiszorult hazánkból: ennek azonban oka van. Fontos, hogy minden lótulajdonos tisztában legyen azzal, mi ez és mit kell tennie annak érdekében, hogy a továbbiakban se üsse fel a fejét járvány.
A fertőző kevésvérűség egy vírusos megbetegedés, a vírus neve: equine infectious anemia virus, röviden EIAV. Az EIAV a retrovírusokon belül a Lentivírusok közé tartozik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állat megfertőzését követően egy ideig nem idéz elő tüneteket: azok csak később jelentkeznek.
A vírus az állatot több fronton is támadja. Elszaporodik a lépben, a nyirokcsomókban és a csontvelőben is, miközben a vörösvértestek szétesését is okozza. A vörösvértestek számának csökkenése vérszegénységhez vezet, ezen kívül zavar jelentkezik a véralvadás területén is, miközben az erek fala meggyengül, sérül.
Ma még a betegséget nem lehet védőoltással megelőzni, ráadásul a gyógyítása sem lehetséges, így a megfertőződés ellen kell minél határozottabban fellépni.
A betegséget szúrólegyek, bögölyök, szúnyogok és kullancsok is terjesztik, de lovak is átadhatják egymásnak vérrel, vizelettel, bélsárral és egyéb testnedvekkel. A helytelen állatorvosi gyakorlat is okozhat fertőzést: ha egy orvos több lovon is használja ugyanazt a tűt, vagy nem fertőtleníti megfelelően a használt eszközöket.
A rovarok számítanak elsődleges terjesztőnek, annak ellenére, hogy a vírus igen rövid ideig marad életképes a szervezetükben, így 2-300 méternél távolabb nem tudják elszállítani a kórokozókat. A problémát hazánkban inkább az jelentheti, ha beteg állatok kerülnek egészséges társaik közé, illetve ha olyan országba utaztatják az állatot, amelyben elterjedtebb a vírus, mint Magyarországon. (pl.: Románia)
A fertőző kevésvérűséget okozó vírust a beteg ló egész élete során periodikusan üríti, így az állat folyamatosan veszélyt jelent társaira. A vírus egyébként meglehetősen ellenálló, akár 1-7 hónapig is életképes marad az állaton kívül, így még a beszáradt vér-és trágya is fertőzhet.
Ha egy ló megfertőződik, nem jelentkeznek azonnal tünetek. Előfordulhat, hogy egy hét után már látszani fognak a jelek, de könnyen lehet, hogy 3 hónapig is teljesen egészségesnek tűnik az állat. A tünetmentes időszak után a ló belázasodik, ez pedig napokig is elhúzódhat. Az állat végtagjaiban, főleg a hátsó lábaiban gyengeség jelentkezik, az alsó testtájakban pedig ödéma alakul ki.
Mivel a vírus károsítja az érfalakat, a nyálkahártyákon apró bevérzések jelennek meg, később pedig kialakulhat súlyos orrvérzés is. A tünetek legtöbb esetben pár nap után elmúlnak vagy enyhülnek, majd évente 2-4 alkalommal visszatérnek.
Előfordul olyan is, hogy az első lázroham fel sem tűnik a tulajdonosnak és mivel az állat nem tűnik betegnek, nem merül fel a fertőzöttség gondolata: eközben a ló folyamatosan veszélyt jelent más állatokra.
A beteg lovakra ezen kívül jellemző a gyengeség, a kedvetlenség, a bizonytalan járás, valamint a szőr megfakulása is. A fertőzés hatására idővel az állat egyre erőtlenebbé válik és meggyengül az immunrendszere, ennek következtében pedig más betegségek könnyen végzetessé válhatnak.
Országunk nagyon szerencsés helyzetben van, hiszen évente maximum pár alkalommal találni új esetet, Romániában azonban ez a szám évi több százra is rúghat. A különbség nem véletlenül alakult így: a szigorú szabályozás és a gyakori tesztelés hazánkban elejét vette a egy járvány berobbanásának.
Hazánkban a lovakat minimum 3 évente szűrésnek kell alávetni, sporteseményeken, kiállításokon részt vevő lovakat pedig évente ki kell vizsgáltatni. Ezeknek a teszteknek a költsége a tulajdonost terheli, kártalanításra abban az esetben jogosultak, ha a teszt pozitív lesz és az állatot le kell ölni.
Nem előírás, de erősen ajánlott minden olyan lovat tesztelni, akik fertőzöttebb területről érkeznek az országba, ezen kívül pedig fontos az ilyen állatokat az eredmény megérkezéséig elkülöníteni a többi lótól. Minimum a lappángási idő lejártáig karanténban kell tartani az állatot.
A bizonyítottan fertőzött lovak gyógyítására sajnos ma még nincs lehetőség, így azokat állami kártalanítás mellett le kell ölni. Időnként ezt a tényt nehezen fogadják el a gazdák, hiszen az állat sokszor nem is tűnik betegnek, fontos azonban megérteni, hogy egyetlen kevésvérűséggel fertőzött ló is hatalmas veszélyt jelent. Mivel egész életükben ürítik a vírust, egy eset akár járványhoz is vezethet, ami rengeteg állat életébe kerülne – az anyagi károkról nem is beszélve.
A szabályozás részleteit a következő rendeletek rögzítik:
41/1997. (V. 28.) FM rendelet
41/1997. (V. 28.) FM rendelet 195. § (1)-(2) pontja
148/2007 FVM rendelet
Talán úgy tűnhet, egy-két eset évente nem ad okot az aggodalomra, a megelőzésre azonban így is fokozottan oda kell figyelni. Mindenkinek az az érdeke, hogy ezt a kedvező állapotot fenntartsuk országunkban, így pár alapvető dologra érdemes odafigyelni.
Először is: a kötelező tesztelést mindenképpen el kell végeztetni, akkor is, ha az állat tökéletesen egészségesnek tűnik és ki sem tette a lábát a kertből. Úgy tűnhet, ilyen esetben ez teljesen fölösleges időpazarlás, pedig egyáltalán nem!
Ha az állatot külföldre is utaztatják, a szokásosnál még óvatosabbnak kell lenni. Érdemes csak olyan ló közelébe engedni, ami igazoltan negatív, hazaérkezés után pedig elkülöníteni a társaitól és tesztet végeztetni.
A lovak vásárlásánál is kerülni kell a meggondolatlan döntéseket: ha egy ajánlat túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem is igaz. Nem szabad papírok nélküli állatot vásárolni még akkor sem, ha nagyon alacsony az ára.
A fertőzöttebb területekről (Románia) érkező lovakat mindenképpen fontos elkülöníteni és tesztelni, hiszen ez jelenti talán a legnagyobb veszélyt a magyar állományra nézve.
A lovak fertőző kevésvérűsége egy olyan betegség, amivel mindig foglalkozni kell ahhoz, hogy az országban megmaradjon a ma látható kedvező állapot. Nem szabad elfelejteni, hogy létezik és hogy bármikor súlyossá válhat – ha hagyjuk.
Ha még több információra lenne szükséged, érdemes felkeresned a nébih hivatalos oldalát:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
„Az Állatorvostudományi Egyetemen megszerzett tudásomat a maximális gondossággal ötvözöm, igyekszem mindent megtenni az állatok felépüléséért, akiknek sorsát kislánykorom óta a szívemen viselem.” tovább…
Online Marketing
